A hajléktalanná válás megelőzésére is új feladatokat írna elő a települési önkormányzatoknak egy november 6-án közzétett törvénytervezet. A helyhatóságoknak évente intézkedési tervet kellene készíteniük, és figyelemmel kellene kísérniük a veszélyeztetett emberek helyzetét.
A hajléktalansággal tényleg nem akkor kell foglalkozni, amikor valaki már az utcán éjszakázik. A figyelmeztető jelek már jóval megelőzik ezt. Például amikor valaki egyre nehezebben fizeti a lakhatást, tartozásokat halmoz fel, netán már árverezés előtt áll.
Az új törvénytervezettel a kormány azt szeretné megcélozni, hogy a települési önkormányzatok aktívan részt vegyenek a megelőzésben. A Szociális és Családügyi Minisztérium november 6-án tette közzé az egyes szociális törvények módosításáról szóló javaslatot, amit november 14-ig lehet véleményezni. Egyelőre tehát nem elfogadott törvényről, hanem egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetről beszélünk.
Mit kellene tenniük az önkormányzatoknak?
A javaslat szerint a család- és gyermekjóléti szolgálatok bevonásával kellene figyelemmel kísérniük azoknak az embereknek a helyzetét, akiket a hajléktalanná válás veszélye fenyeget, illetve krízishelyzetbe sodorhat a téli időszak. Fontos, hogy mindez olyan emberekre is vonatkozna, akiknek nincs bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük az adott településen. Korábban ugyanis sokszor ilyen indokkal tagadták meg az intézmények a cselekvést.
Az önkormányzatoknak minden év október 15-ig kellene tehát előállniuk egy intézkedési tervvel. Sőt,a család- és gyermekjóléti szolgálatok környezettanulmányt is készíthetnének, ehhez azonban az érintett személy vagy család hozzájárulása volna szükséges.
A törvénytervezet ugyanakkor egyelőre nem részletezi, hogy az önkormányzatoknak pontosan milyen lakhatási támogatásokat vagy más konkrét segítséget kellene biztosítaniuk. Tehát nem arról van szó, hogy minden veszélyeztetett ember automatikusan pénzbeli támogatást vagy lakást kapna. Az új kötelezettség a veszélyeztetett helyzetek figyelemmel kísérésére és a megelőzés megszervezésére vonatkozna.
Miért lenne jó ötlet?
A javaslat szerint a család- és gyermekjóléti szolgálatok bevonásával kellene figyelemmel kísérniük azoknak az embereknek a helyzetét, akiket a hajléktalanná válás veszélye fenyeget, illetve krízishelyzetbe sodorhat a téli időszak. Fontos, hogy mindez olyan emberekre is vonatkozna, akiknek nincs bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük az adott településen. Korábban ugyanis sokszor ilyen indokkal tagadták meg az intézmények a cselekvést.
A törvénytervezet arra is kitér, hogy a november 1. és április 30. közötti téli krízisidőszakban az éjjeli menedékhelyekre nem vonatkozna a jelenlegi, 105 százalékos férőhelykorlát. Így szükség esetén több hajléktalan embert fogadhatnának be, amennyiben van rá lehetőségük. Pontosítanák továbbá a már létező „vörös kód” szabályait is: rendkívüli hidegben, például mínusz 10 Celsius-foknál, illetve harmadfokú hőségriasztás idején vörös kód figyelmeztetést adna ki a szociálpolitikáért felelős miniszter a regionális diszpécserközpontokon keresztül. Ilyenkor a bentlakásos szociális intézményeknek biztosítaniuk kellene az érkező hajléktalan ember életének és testi épségének megóvásához szükséges pihenési lehetőséget, télen pedig a melegedést.
Lenne elég ember az új önkormányzati feladatokra?
A tervezet egyik legfontosabb gyakorlati kérdése, hogy az önkormányzatok el tudnák-e látni az előírt feladatokat. A család- és gyermekjóléti szolgálatok persze jelenleg is foglalkoznak nehéz élethelyzetbe került emberekkel, tehát nem egy teljesen új intézményrendszer létrehozására van szükség. A veszélyeztetettek rendszeres nyomon követése, a körülményeik feltárása és az intézkedési tervek elkészítése azonban munkát és szervezést igényel.
A törvénytervezethez készült hivatalos hatásvizsgálat szerint a végrehajtáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak, és a dokumentum új munkahelyek létrejöttével sem számol. Tehát abból indulnak ki, hogy a települések már alkalmazott szociális dolgozóinak kapacitása elég lesz majd erre is. Ettől függetlenül nyilván a gyakorlatban derülne ki, hogy az új feladatok valóban elláthatóak-e a már meglévő létszámmal, esetleg egyes helyeken több szakemberre vagy átszervezésre volna szükség.
Mikor léphetnének életbe az új szabályok?
A hajléktalanná válás megelőzésével, a téli krízisidőszakkal, a vörös kóddal és az éjjeli menedékhelyek férőhelykorlátjával kapcsolatos főbb rendelkezések 2027. január 1-jén lépnének hatályba, ha a törvényt a jelenlegi formájában elfogadnák. Ez azt jelentené, hogy az önkormányzatoknak az első, új szabályok szerinti intézkedési tervüket főszabály szerint 2027. október 15-ig kellene elkészíteniük.
A tervezetet azonban egyelőre még társadalmi egyeztetésre bocsátották 2026. november 14-ig. Addig tehát mindenki véleményezheti, majd a beérkezett észrevételek alapján akár módosításra is sor kerülhet. A törvény elfogadásáról pedig később az Országgyűlés dönt.