A jelenlegi kamatok és az infláció mellett sokan gondolkodnak azon, hogy belevágjanak-e lakáshitelbe vagy személyi kölcsönbe. Nézzük meg, milyen szempontokat érdemes átgondolni, mielőtt hosszú évekre elköteleződsz!
A jó hír, hogy a helyzet nem egyértelműen rossz. Az infláció jóval alacsonyabb, mint néhány éve, a KSH szerint 2026 augusztusában a fogyasztói árak mindössze 1,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az MNB 5,50 százalékon tartja az alapkamatot, miután nyáron több lépésben csökkentette. Ez valamivel kedvezőbb hitelkörnyezetet jelent – de semmiképp sem azt, hogy a kölcsönök nagyon „olcsóvá” váltak volna.
Ha lakáshitelben gondolkodsz, egyáltalán nem mindegy például, hogy támogatott vagy piaci konstrukcióról beszélünk. Az MNB legutóbbi hitelezési jelentése szerint a piaci lakáshitelek átlagos kamata 6,5 százalék körül alakult, míg az Otthon Start bevezetése után az ügyfelek által fizetett átlagos lakáshitelkamat 3,6 százalékra csökkent. Ez önmagában is mutatja, hogy nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy ma épp jó vagy rossz ötlet a hitel. Mert hatalmas különbségek adódnak abból, hogy milyen konstrukcióról, futamidőről és élethelyzetről beszélünk.
Az első kérdés ezért nem a kamatok alakulása – inkább az, hogy mekkora biztonsági tartalékod van. Ha egy váratlan kiadás, néhány hónapos jövedelemkiesés vagy munkahelyváltás már veszélyeztetné a törlesztést, akkor sokkal nagyobb a kockázat. Egy több évtizedes lakáshitelt ezért leginkább a saját pénzügyi helyzetedhez érdemes igazítani, nem pedig a következő három hónap gazdasági híreihez.
A második fontos kérdés a kamat típusa. Minél hosszabb időre fixált a kamat, annál kiszámíthatóbb a havi törlesztőrészlet. A változó vagy rövid időre rögzített kamat csak első látásra kedvezőbb, hosszútávon nagyobb rizikót vállalunk vele – márpedig bizonytalan gazdasági időszakban a kiszámíthatóság fontos szempont.
Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a világpolitikai bizonytalanságot sem. Az MNB maga is kiemeli a geopolitikai feszültségeket és az energiaárakat mint olyan tényezőket, amelyek a hazai pénzügyi környezetet is befolyásolják. Ettől azonban még nem mondhatjuk automatikusan, hogy rossz döntés hitelt felvenni. Inkább csak arról van szó, hogy érdemes számolni egy kevésbé optimista forgatókönyvvel is.
Személyi kölcsönnél még szigorúbban mérlegelnék. Ha a hitel egy sürgős, indokolt kiadást old meg, az más helyzet, mint amikor pusztán azért veszünk fel pénzt, mert szeretnénk magasabb életszínvonalat finanszírozni. Minél rövidebb életű dologra veszünk fel hosszabb futamidejű hitelt, annál könnyebben kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy már rég nem élvezzük, amire a pénzt költöttük, de még mindig fizetjük.
És mi van akkor, ha most várunk, mert arra számítunk, hogy később olcsóbb lesz a hitel? Lehetséges, hogy a kamatok tovább csökkennek, de ezt senki nem tudja biztosan megjósolni. Ráadásul lakásvásárlásnál az ingatlanárak, a támogatások vagy éppen a saját élethelyzet változása szintén sokat nyom a latba. Hiába lesz kedvezőbb esetleg a kamat, ha közben mondjuk felfelé mennek a lakásárak.
Ezért amiket leginkább érdemes végiggondolni:
Stabil-e a jövedelmem?
Marad-e tartalékom a hitel mellett?
Fix és kiszámítható a törlesztés?
Valóban szükségem van arra, amit a hitelből szeretnék finanszírozni?
Ha ezekre igen a válasz, a jelenlegi gazdasági bizonytalanság önmagában még nem ok a hiteltől való elzárkózásra.